HÍREK, AKTUALITÁSOK

Korábban a magazinunkban már beszámoltunk arról, hogy az erdeinken belül felfedeztünk egy különleges és igen ritka szarvasgomba ültetvényt, mely sehol máshol nem található meg az országban. Januártól áprilisig ültetvénybejárásokat szervezünk az érdeklődőknek, melyet kifejezetten a Bodri borokhoz komponált szarvasgombás ebéddel vagy vacsorával fűszerezünk meg. Az alábbiakban Pétervári József beszámolóját olvashatjátok a szarvasgomba megtalálásáról. Tudjuk, hogy ritka csemege, hogy kutyákkal keresik. A föld alatt él és leggyakrabban fekete, ezért régen az ördöghöz tartozónak hitték, és csalással, hamissággal hozták kapcsolatba. Mondják, hogy a szarvasbikák bőgés előtt ettől kapnak erőre, és az emberek közt is becses szerelmi ajándéknak számít. Ízletes és ritka csemege, de, hogy kerül a Bodri birtokra? Történt jó egy évvel ezelőtt, hogy születésnapomra a családom meglepett a kedvenc borvidékemre és borászomhoz egy három napos kikapcsolódással. Feleségemmel együtt útra keltünk és igazi triflászként kutyámat családtagnak tartva hoztam őt is. A borok kóstolgatása és gasztronómiai élvezetek mellett a környék bebarangolásával és felfedezésével töltöttük az időnket. Egy ilyen kirándulás alkalmával az egyik dombtetőn a kutyám szagot fogott, tudtam, hogy orra tévedhetetlen és hamarosan elő is került egy földalatti gomba. A gomba csak hasonlított már általam is ismert fajtához, de sejtettem, hogy ez nem pont az, itt valami különlegességre bukkanhattunk. A kikapcsolódásunk véget ért, de […]

Korábbi tapasztalataink alapján idén már meg se kíséreltük, hogy Vince nap alkalmából elutazzunk. Hozzáteszem, olyan sok lehetőség nem adódik, szervezett programokkal egyelőre Mád és Villány szolgál, ám Faluhelyen olyan jól éreztük magunkat tavaly is, így helyben maradtunk. Szekszárd ugyan nem élharcosa a Vince napozásnak, Istifán gödrén kívül egyedül a Bodri Birtok készült programmal. Ők viszont egy egész hétvégét szenteltek ennek, melynek a disznóvágás éppolyan része volt, mint a dűlő- és pincetúra. Időjárás tekintetében soha szebbet nem kívánhattunk volna. Faluhely csodálatos ebben az évszakban, és talán nem vagyok elfogult, ha azt mondom, kevés szebb dolog van a világon, mint a hófödte szőlősorok között barangolni. (Na jó, azért szüretkor sem rossz…) A nap csodálatosan sütött ottlétünkkor, így tán ennek, vagy az egymást követő forralt borok sorának köszönhetően abszolút nem érzékeltük a hideget. A tavalyi metodikát követve épp jókor érkeztünk, az asztalon már sorakoztak a mangalica “alkatrészek”. Gyorsan számba is vettük, megvan-e az összes fül, farok, megszámoltuk a lábakat is, majd behúzódtunk egy gyors reggelire a pincébe. Aki autentikusabb ízekre vágyott, az természetesen választhatott a friss hagymás vér és a tárcsán sütött fokhagymás nyaka pecsenye közül, amire a házi vegyes savanyúság és a kemencében sült kenyér tette fel a pontot. A disznóvágás etikettjét […]

Hozzávalók: sertésszűz, szeletelt bacon szalonna, fokhagyma, Erős Pista, só, cukkini, padlizsán, gomba, koktélparadicsom, lilahagyma, balzsamecet, kakukkfű Elkészítése:  A sertészűzet hosszában megnyitjuk és kiklopfoljuk. A felületét megkenjük Erős Pistával és zúzott fokhagymával. Befedjük a szalonnával, felgöngyöljük, majd 3-4 cm-es csigákat vágunk belőle. A vágási felületére fordítva a tekercseket nyársra vagy hurkapálcára szúrjuk. Felhevített serpenyőben, esetleg rostlapon, nyáron grillen megsütjük. A zöldségeket rusztikusan feldaraboljuk, majd magas hőmérsékleten megpirítjuk. A végén megsózzuk, és kevés balzsamecettel meglocsoljuk. Tálaláskor a zöldségeket a tányérra halmozzuk, a tetejére helyezzük a nyársat, végül meglocsoljuk a keletkezett pecsenyelével.   Borajánlat: Ehhez a fogáshoz Faluhely QV-nket ajánljuk, mely kékfrankos, merlot és cabernet fajták házasítása. A minőségi hordókban való érlelés kiváló vörösbort eredményezett. Nagytestű, de leginkább az elegancia sugárzik a pohárból. Vaníliás, édeskés, fűszeres illata elvarázsol, míg bársonyos íze érett fekete bogyós gyümölcsöket idéz.

Különleges és rendhagyó élményben lehetett része azoknak, akik január 19-én elfogadták a Bodri Birtok meghívását. Márkus Öcsi tartott ugyanis fényképes élménybeszámolót a 2016-os Spartathlon versenyen elért eredményéről, illetve általánosságban az ultrafutásról. A Spartathlon az egyik legkeményebb ultramaratoni futás a világon. 1983 óta rendezik meg minden év szeptemberének utolsó péntekén Athén és Spárta között. Eredetét tekintve egy Pheidippidész nevű athéni futár Hérodotosz által “megénekelt” futását reprodukálja, akit i.e. 490-ben, a marathóni csata előtt Miltiadész athéni sztratégosz küldött Spártába Leonidász királyhoz, hogy segítséget kérjen a perzsák elleni háború során. Az első újkori Athén-Spárta táv lefutása a brit légierő tisztjéhez, John Fodenhez köthető, aki maga is amatőr ultramaratonista lévén 1982-ben négy társával elindult kipróbálni, hogy vajon lehetséges-e ezt a 246 kilométeres távot másfél nap alatt futva megtenni. A kísérletet számos tényező nehezítette: a latin betűs táblák teljes hiánya, a rossz minőségű térkép, a hiányos felszerelés, a sorozatosan rájuk támadó kutyák. Az ötfős csapatból végül John Scholten 36 órán belül egyedüliként ért Spártába és ezzel megszületett a Spartathlon, amit a következő évtől hivatalosan is megszerveztek és azóta is évről évre megtartanak. A versenyzők zömét görög, német és japán futók teszik ki, de a negyedszázados múltra visszatekintő Spartathlon számos magyar sikert is eredményezett már. Maga […]

Már régóta vártuk a januárt, hiszen Klein Dávid egy év után újra Szekszárdra látogatott. A Bodri Pincészet által támogatott expedíciós hegymászó a 8091 méter magas Annapurna megmászásáról tartott fényképes élménybeszámolót január 18-án. Az Annapurna Dávid negyedik nyolcezres csúcsa volt, és a korábbiakhoz hasonlóan tiszta eszközökkel sikerült elérnie, azaz nem használt palackozott oxigént és nem vett igénybe magashegyi teherhordókat. Az Annapurnát technikailag a legnehezebb hegynek tartják a világon, rendkívül rosszak a halálozási arányai. Magasságához képest nagyon hideg, így nagy a fagysérülés veszélye, a világtól elzárt, nehéz megközelíteni, az útvonalon pedig sok a meredek és technikailag nehéz szakasz. Hírhedtté mégis leginkább a Célkereszt kuloár elnevezésű rész miatt vált,  melynek legmeredekebb alsó szakaszán hatalmas, szabadon függeszkedő jégtömeg fenyegeti a mászókat, a kuloárban felfelé haladva pedig időnként rettenetes erejű lavinák kialakulása jelent veszélyt. Az expedícióra a Himalája tavaszi – monszun előtti – mászószezonjában került sor Nepálban. Dávidnak az expedíció során a rendkívüli hideggel gyűlt meg leginkább a baja. Az akklimatizációs körök során épp úgy, mint a csúcsmászáskor. A fagysérüléstől jogosan félt, hiszen másokkal több ilyen eset is előfordult. Emellett nehéz volt a szokatlanul hosszú és feszült várakozás – a 11 napos alaptábori kényszerpihenő – a csúcstámadás előtt, amikor a kedvező időjárási ablakra várt. A […]